Lechner Ödön halálának századik évfordulójára kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeum. A kiállításon a panorámaképeimet vetítették a falra:) (az első panorámánál klikk a falra). A gyönyörű kiállítás május 31-ig tart nyitva.
Lechner Ödön építész 1893-ban készítette el a Szent László templom terveit. Az építkezés elhúzódott, végül 1899. június 2-án, Szent László ünnepén szenteltél fel.
Alaprajza háromhajós, kereszthajós rendszerű. Eklektikus jellegét a különböző színű anyagok, és a színes pécsi Zsolnay gyárban készített cserépfedésnek köszönheti.
Lechner vezette az építkezést, de megbízását visszavonták, mert az általa elképzelt belső tér kialakítása sok időt és pénzt igényelt volna. A takarékosabb megoldások miatt a belső rész kevésbbé látványos, mint a külső megjelenés.
A templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd 1957-ben egy tetőtűzben leégett a huszártorony.
Teljes felújítása 1994-ben fejeződött be. 83 méter magasságával Budapest legmagasabb temploma.
Lechner halálának 100. évfordulója alkalmából a templom közelében felavatták a mester szobrát. Háttérben a templom magasodik, Lehner mellett a templom kicsinyített mása. Körülötte szépen kialakított tér, ahol a fű közé helyezett mészkő elemeken az építész főbb műveinek a neve olvasható.
1914. június 10-én halt meg Lechner Ödön építész. Több csodáját volt alkalmam lefotózni, de épp ideje, hogy folytatódjon a sor.
Postatakarék-pénztár
Iparművészeti Múzeum
Magyar Állami Földtani Intézet
Újabb Lechner épület, ezúttal Kecskeméten.
1890-ben pályázatot hirdettek egy új városháza terveinek elkészítésére. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei nyerték el a bíráló bizottság tetszését. Az 5534 m2 alapterületű szecessziós épület 28 hónap alatt épült fel. A díszterem díszítése ma is az eredeti. Színezett ólomüveg ablakok, faragott elnöki emelvény és padsorok, felburkolat, bronzcsillár és történelmi eseményeket megörökítő freskók szépségében gyönyörködhetünk.Utóbbiakat Székely Bertalan készített. Az aranyozott bronzcsillár 5 méter magas, és 63 égője van, ami az egykori megyék számát szimbolizálja.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek.
Az épület homlokzatának közepére harangjátékot építettek a város szülöttének, Kodály Zoltánnak a tiszteletére.
Még egy templomra jutott idő, ez a Ferences templom. Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének tartják, a kutatások szerint már a XIV. században állt itt egy kisebb gótikus építmény. Többször átépítették, 1780 körül nyerte el a ma is látható barokk stílusát.
Amikor ez a sorozat elkészült, még csak 110 éves volt, talán épp eljött az ideje, hogy felkerüljön az oldalra.
Az „iparmúzeum” tervét Rómer Flóris (1815-89) régész és művészettörténész dolgozta ki. A koncepciót az országgyűlés 1872-ben elfogadta, és a múzeum alapítására 50 ezer forintot szavazott meg. 1890-ben megvásárolták az Üllői úti telket, és a múzeumépületre nyilvános pályázatot írtak ki, amelyet Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligéjű terve nyert meg. Az építkezés 1893-tól 1896-ig tartott, és a millenáris ünnepségek keretében 1896. október 25-én I. Ferenc József nyitotta meg. Az új, minden igénynek megfelelő palota a múzeumon túl az 1880-ban alakult Iparművészeti Iskolát is befogadta. A keleti ornamentikát és magyaros díszítőmotívumokat magán viselő, a korai szecesszió jellegzetességeit mutató palota építészeti megoldásai különlegesek: kiállítócsarnokának vasvázas üvegteteje, az üvegkupola díszítése, az oszlopos előcsarnok fölfelé nyitott, a kupolára rálátást adó építészeti megoldása nagyszerű. A palota születése pillanatától heves vitákat váltott ki, jelentősége a nemzetközi szecesszió vonulatában és a lechneri életműben ma már megkérdőjelezhetetlen tény. Benne megvalósul a funkció, a magas művészi színvonalon megformált tömeg, és az egyéni díszítési forma harmóniája. A Zsolnay-kerámiával borított színes kupola messziről, a meseszerű díszítményekkel ékes nyitott főbejárati csarnok közelről csalogatja a látogatókat. Mégis, az ellenzők miatt, az 1920-as évek végére a múzeum belső festését (Reissmann Károly Miksa művét) drasztikusan lemeszelték. Csak két terem és a szélfogó menekült meg, a mór hatásokat mutató nagycsarnok ma is hófehéren fogadja a látogatókat.
