Hosszú időre bezárt a Szépművészeti Múzeum, így csak fotókról gyönyörködhetünk szépségében. 1898-ban írtak ki pályázatot a Szépművészeti Múzeum tervezésére. A megbízást Schickedanz Albert nyerte el, aki a múzeum csarnokait különböző stílusban tervezte meg. Így lett barokk, román és reneszánsz csarnok is. Ez a panoráma még tavaly augusztusban készült, de valahogy elmaradt a publikálás.
Úgy látszik most jött el az ideje, mert az első nyolcon nem készült panorámafotó:)
Ez nem panoráma, de forog:) És persze manuálisan is forgatható mindkét irányban.
A Schossberger-kastély Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült 1883-ban. Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A kastély tíz évig épült. A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint az Ybl Miklós által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. Bukovics a kastélyban alkalmazta a kor technikai vívmányait. A kastélyban van vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést biztosítják. A napfény pedig tükörrel bélelt aknákon jut a kastély mélyébe, a fény a tetőablakokon jut a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti üvegtetőre esik. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti teret.(forrás: wikipédia)
Imádom ezt a kastélyt romosságával együtt, vagy talán éppen azért. Annyi titkot rejt minden kis szeglete. Jó benne lenni, átvenni a hangulatát, meghallani, amit a kopott falak mesélnek. Nagy öröm volt elkészíteni ezt a virtuális túrát.
Ismét Győr, így három új panoráma került a Széchenyi tér mellé.
Loyolai Szent Ignác bencés templom
Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű. A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.(wikipédia)
Széchényi Múzeumpatika
A Széchényi Patikamúzeum a volt jezsuita gyógyszertárban működik. Mivel névadója Széchényi György győri püspök, ezért – bár a Széchenyi téren található – a neve helyesen Széchényi Patikamúzeum. A teret uraló Bencés Rendházban 1645-ben alapítottak patikát a jezsuiták, amely az 1700-as évek elejéig működött.Győr város alapításának 700 éves jubileumára felújították, és múzeummá alakították.A mennyezet itáliai ihletésű falfestményei, stukkófigurái, leveles-gyümölcsös díszítményei 1661 és 1667 között készültek. A mennyezeti freskón Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk a „Řosa Mistica” (titkos értelmű rózsa), „Olivia Speciosa” (díszes olajfa), „Myrha Electa” (válogatott mirha), és „Lilium inter spinas” (liliom a tövisek között) freskók között, jelezve a gyógyítási jelképek összefonódását Mária szeplőtelen fogantatásának szimbólumaival. A stukkók a négy évszakot ábrázolják. Különös érték az eredeti bútorzatból megmaradt rokokó stílusú, koronás mór által tartott két szekrény. Itt található ezenkívül I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bronz mozsara 1647-ből. (wikipédia)
Kazinczy utca és Baros Gábor út sarka
A Baross út kellemes sétáló utca, rengeteg üzlettel és étteremmel, és gyönyörű műemléképületekkel. Itt is bőven van még mit fotózni, remélem, majd legközelebb lesz rá idő.
