DERKOVITS. A művész és kora
2014. április 3. – július 27. között egy nagyszerű kiállítás volt a Magyar Nemzeti Galériában, amit volt szerencsém egy virtuális túrában megörökíteni.
2014. április 3. – július 27. között egy nagyszerű kiállítás volt a Magyar Nemzeti Galériában, amit volt szerencsém egy virtuális túrában megörökíteni.
Még júniusban készült. Mit nem adnék, ha ilyen idő lenne:)
Várni kellett egy munkára, addig kicsit körülnéztem.
Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum gazdag grafikai gyűjteményéből mutatott be be válogatást április 30. – augusztus 24. között. A francia alkotó életének utolsó tíz évében készített litográfiákat, amelyeket a tárlaton a múzeum birtokában lévő olajfestménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben című mű egészítette ki. A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűjtemény ilyen nagyságú szegmense – mintegy százhetven mű – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a „belle epoque” Párizsát olyan kuriózumok keltik életre, mint az 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek, amelyeken Lautrec műveinek szereplőit ismerhetjük fel.
Erről a kiállításról készíthettem virtuális túrát, amit a Szépművészeti Múzeum oldalán is meg lehet nézni.
Újabb Lechner épület, ezúttal Kecskeméten.
1890-ben pályázatot hirdettek egy új városháza terveinek elkészítésére. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei nyerték el a bíráló bizottság tetszését. Az 5534 m2 alapterületű szecessziós épület 28 hónap alatt épült fel. A díszterem díszítése ma is az eredeti. Színezett ólomüveg ablakok, faragott elnöki emelvény és padsorok, felburkolat, bronzcsillár és történelmi eseményeket megörökítő freskók szépségében gyönyörködhetünk.Utóbbiakat Székely Bertalan készített. Az aranyozott bronzcsillár 5 méter magas, és 63 égője van, ami az egykori megyék számát szimbolizálja.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek.
Az épület homlokzatának közepére harangjátékot építettek a város szülöttének, Kodály Zoltánnak a tiszteletére.
Még egy templomra jutott idő, ez a Ferences templom. Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének tartják, a kutatások szerint már a XIV. században állt itt egy kisebb gótikus építmény. Többször átépítették, 1780 körül nyerte el a ma is látható barokk stílusát.