Ezek a képek is már évekkel ezelőtt készültek, és azóta várnak arra, hogy végre össze legyenek pakolva:)
A Kiscelli Múzeum nem csak Óbudának, hanem Budapestnek is egyik gyöngyszeme. A barokk épületegyüttes 1745 és 1760 között épült a trinitárius szerzetesek számára, akiket a Zichy család telepített le Óbudán. A kolostor és templomegyüttes tervezője Johann Entzenhoffer bécsi építész volt. Rajta kívül fontos szerep jutott Mayerhoffer Ádámnak és Jäger János Henriknek is a kolostor és templom felépítésében. A barokk épületegyüttesben a földszintes melléképületek karéjából emelkedik ki az egyemeletes kolostorépület a sekrestyével és az oratóriummal. A templom építése után kedvelt zarándokhellyé vált. A trinitárius templom és kolostor 1784-ig működött. II.József ez évben feloszlatta a rendet, az épületet kincstári tulajdonba vette és katonai kórházzá alakíttatta át. A következő száz év során az épület volt laktanya, katonai raktár és hadastyánok laktanyája is. Az 1900-as évek elején már elhagyatottan álló épületet Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros vette meg. A némileg kicsinosított épületben saját gyűjteményeit helyezte el, illetve az általa gyártott bútorok árumintaraktárát rendezte be. 1935-ben, végrendeletileg az épületet berendezésével és a hozzá tartozó parkkal együtt a fővárosra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a továbbiakban múzeumként működjön. A múzeumi gyűjtemény magában foglal egy közel 200 ezer fényképből álló fotótárat (a Budapestről készült leggazdagabb archív gyűjteménnyel, Klösz György XIX. századi üveg negatívjaival), egy építészeti tervtárat a pesti klasszicista építészet legfontosabb terveivel (Schulek Frigyes Halászbástya- és Mátyástemplom-tervei, az Ybl-Hauszmann-féle budavári tervek), egy 3000 darabos textilgyűjteményt, a mintegy 36 ezer tételes kézirat- és nyomtatványtárat, továbbá üveg-, kerámia-, hangszer-, bútor-, néprajzi és ipartörténeti gyűjteményt. Itt láthatók Szentpéteri József ezüst ötvösmunkái, a Schmidt Miksa által adományozott műalkotások és bútorok, a fővárost ábrázoló metszetek, grafikák. Állandó kiállításon mutatják be az Arany Oroszlán Patika bútorzatát, amely az 1830-as években készült biedermeier stílusban. A barokk szoborcsarnokban láthatók például a Szentháromság téri „pestisszobrok”. Az Emlékek Pest-Budáról – XVIII-XIX. század című kiállításrészben enteriőröket, egyházi, ipari írott és tárgyi emlékeket mutatnak be az időszakra jellemző stíluskorszakok szerint csoportosítva. Pest-budai nyomdák a XVIII-XIX. században címmel kiállítják Landerer és Heckenast 1848-ban híressé vált nyomdagépét, és a látogatók ma is eredeti formájában kinyomtathatják a Nemzeti dalt. Ugyancsak állandó bemutató a Válogatás a Fővárosi Képtár XX. századi gyűjteményéből és a László Károly Gyűjtemény. Rendszeresen tartanak időszaki kiállításokat is.
