Országház este
Várni kellett egy munkára, addig kicsit körülnéztem.
Várni kellett egy munkára, addig kicsit körülnéztem.
Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum gazdag grafikai gyűjteményéből mutatott be be válogatást április 30. – augusztus 24. között. A francia alkotó életének utolsó tíz évében készített litográfiákat, amelyeket a tárlaton a múzeum birtokában lévő olajfestménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben című mű egészítette ki. A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűjtemény ilyen nagyságú szegmense – mintegy százhetven mű – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a „belle epoque” Párizsát olyan kuriózumok keltik életre, mint az 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek, amelyeken Lautrec műveinek szereplőit ismerhetjük fel.
Erről a kiállításról készíthettem virtuális túrát, amit a Szépművészeti Múzeum oldalán is meg lehet nézni.
Újabb Lechner épület, ezúttal Kecskeméten.
1890-ben pályázatot hirdettek egy új városháza terveinek elkészítésére. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei nyerték el a bíráló bizottság tetszését. Az 5534 m2 alapterületű szecessziós épület 28 hónap alatt épült fel. A díszterem díszítése ma is az eredeti. Színezett ólomüveg ablakok, faragott elnöki emelvény és padsorok, felburkolat, bronzcsillár és történelmi eseményeket megörökítő freskók szépségében gyönyörködhetünk.Utóbbiakat Székely Bertalan készített. Az aranyozott bronzcsillár 5 méter magas, és 63 égője van, ami az egykori megyék számát szimbolizálja.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek.
Az épület homlokzatának közepére harangjátékot építettek a város szülöttének, Kodály Zoltánnak a tiszteletére.
Még egy templomra jutott idő, ez a Ferences templom. Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének tartják, a kutatások szerint már a XIV. században állt itt egy kisebb gótikus építmény. Többször átépítették, 1780 körül nyerte el a ma is látható barokk stílusát.
1883. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit az Operaház.
Építése 1875-ben kezdődött meg Ybl Miklós tervei alapján. A bejárati csarnok mennyezetét Székely Bertalan festményei díszítik. A kupola Lotz Károly műve.
2006-ban volt szerencsém fotózni az épületet, jó lenne újra elkészíteni. Addig is itt a régi virtuális túra.
A VII. kerület Rózsák terén található Budapest egyik legszebb egyházi épülete, az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom.
Tervezője Steindl Imre, akinek nevéhez fűződik az Országház tervezése is. Az építkezést 1893-ban kezdték meg, és 1901-ben készült el.
Az épület arculatának kialakításakor Steindl a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is. A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Mária és Szent István.
Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, s a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti. A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter.
A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot.
A Szent Erzsébet-templom belső terét puritánság jellemzi. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A főhajó festett ablaküvegei a II. világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Holtzl Mór készítette, s a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette. A kereszthajó és a szentély közötti kápolnákban, a lépcsőtornyok alatt szintén egy-egy oltár található, szoboralakjaikat Mayer Ede és Köllő Miklós készítette.
A főhajót a szentélytől áldoztatórács választja el. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái). A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az oratóriumok helyezkednek el, a szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik.
(forrás: Wikipedia)
Lechner Ödön építész 1893-ban készítette el a Szent László templom terveit. Az építkezés elhúzódott, végül 1899. június 2-án, Szent László ünnepén szenteltél fel.
Alaprajza háromhajós, kereszthajós rendszerű. Eklektikus jellegét a különböző színű anyagok, és a színes pécsi Zsolnay gyárban készített cserépfedésnek köszönheti.
Lechner vezette az építkezést, de megbízását visszavonták, mert az általa elképzelt belső tér kialakítása sok időt és pénzt igényelt volna. A takarékosabb megoldások miatt a belső rész kevésbbé látványos, mint a külső megjelenés.
A templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd 1957-ben egy tetőtűzben leégett a huszártorony.
Teljes felújítása 1994-ben fejeződött be. 83 méter magasságával Budapest legmagasabb temploma.
Lechner halálának 100. évfordulója alkalmából a templom közelében felavatták a mester szobrát. Háttérben a templom magasodik, Lehner mellett a templom kicsinyített mása. Körülötte szépen kialakított tér, ahol a fű közé helyezett mészkő elemeken az építész főbb műveinek a neve olvasható.