Szerző: Imre Krisztina | 2006. október 7. | Budapest, Magyarország
Szerencsére mára is maradt a finom, meleg, napos idő. Elmentünk a Jövő Háza Központba, amit eddig Millenáris Parknak neveztek. Szerintem az sokkal jobb név volt.
Az eredetileg Ganz vasöntödéből kialakított komplexum rengeteg szórakozási lehetőséget kínál. A Park első nagyszabású kiállítása az Álmok Álmodói – világraszóló Magyarok c. időszaki kiállítás volt, melyet egy év alatt több mint 600 ezren látogattak meg. Mi többször is, mert valóban nagyon érdekes és látványos volt. A képen a Zöld Péter elnevezésű interaktív népmese játszótéren időzünk a kisebbekkel.
Szerző: Imre Krisztina | 2006. október 6. | Budapest, Magyarország
Itt van az ősz, itt van újra…Ma még egy kis ajándék, hogy búcsút mondhassunk a nyárnak. S szép, mint mindig… Ez idáig igaz is, de én inkább maradnék a nyárnál.
Szerző: Imre Krisztina | 2006. október 2. | Budapest, Magyarország
Parlament. Ahol mostanság a nagy dolgok eldőlnek. Eldőlnek? Október 1. Önkormányzati választások. A képek békét és nyugalmat árasztanak. Mert nincs rajtuk senki.
Kupola terem
Nándorfehérvári terem
Déli társalgó
Északi társalgó
Munkácsy terem
Ülésterem
Szerző: Imre Krisztina | 2006. szeptember 26. | Budapest, Magyarország
A World Wide Panorama Transportation című pályázatára készült ez a különös kép. Az álomutazás. Szép álom.:)
Ez pedig a Ferihegy Repülőgép Emlékparkban.
Szerző: Imre Krisztina | 2006. szeptember 23. | Budapest, Magyarország
Lovagi torna volt a Favorit lovardában. A hős lovagok megküzdöttek a szépséges királylányért, és nem meglepő módon az egyik meg is nyerte. Az ütődött kóbor lovag kicsit ismerősnek tűnt, de honnan? A kép nem teljesen fedi a valóságot, de sok mindent akartam megmutatni.:)
Szerző: Imre Krisztina | 2006. január 27. | Budapest, Magyarország
A bazilikális alaprajzú épület 1896-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján, művészeti bemutatók számára. Az épület bejárata korinthoszi oszlopos portikuszból nyílik, amelynek hátsó falán Deák Ébner Lajos háromrészes freskója a szobrászat kezdetét Vulkán és Athéné alakjával, a művészetek kútforrását Apollóval és a múzsákkal, a festészet eredetét a szerelmes pásztorral az antik legenda szerint ábrázolja. A közbenső képeken a festészet és a szobrászat allegorikus alakjai szerepelnek. A vörösrézből kovácsolt kazettás főkaput Sátori Pál készítette. Az épület oldalhomlokzatainak harmonikus tagolása és díszítése a Zsolnay-féle pyrogránit alkalmazásának ritka példája. A téglaburkolatú falakat pilaszterek , párkány, ablakkeretezések, tablók tagolják, az érett reneszánsz formavilágát idézve. Az épületet záró félköríves oszlopcsarnok domborművei, növényi ornamentikája, az oldalhajók és a felülvilágított oldaltermek az 1990-es években lezajlott felújítás óta ismét teljes pompájukban láthatók. A Műcsarnoknak saját gyűjteménye nincs, időszaki tárlatokon mutatja be a hazai és nemzetközi kortárs művészet legjavát, összesen akár 2300 négyzetméteren. Művészeti könyvtára nyilvános.
