A Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia Budapest I. kerületének egyik római katolikus plébániája. Temploma, a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, gyakran használt rövid nevével Szent Anna-templom a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építése 1740-ben indult meg Hamon Kristóf építőmester tervei alapján, halála után Nöpauer Máté fejezte be az épületet, 1761-ben.
1875-ben alakult meg a Mária remete Boldogasszony Kápolna Egylet, melynek célja egy megfelelő kegytemplom építése volt. Az egylet főleg német, óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezésére, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése alatt jött létre. Páratlan tett volt ez akkor Magyarországon, hogy egy templomot nem püspök vagy földesúr, hanem a hívő közösség építtet. Külön említést érdemel Gebhardt Jozefa, aki 33.000 forintot áldozott a százezer forintos építkezésre.
A tervet Schönner Ferenc és Hauszmann Alajos készítették, a kivitelezést Hauszmann Sándor építőmester felügyelte. A neogótikus stílusú templom 700 négyzetméteres. Hossza 44, szélessége 15, magassága ugyancsak tizenöt méter, a torony 54 méterre magasodik. Az új kegytemplomot 1899. október elsején szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály címzetes püspökök, nagyszámú papság és mintegy tízezer hívő jelenlétében.
A templom orgonáját a budai királyi várkápolnából kapta Ferenc József császár és Erzsébet magyar királyné adományaként, amit Gergely Ferenc tervei szerint Gonda Nándor épített át. A harangokat az első világháborúban elvitték beönteni, ezért újakat kellett öntetni, melyeket Prohászka Ottokár áldott meg 1924. augusztus 31-én.
II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta az egykoron önálló Pesthidegkút területén fekvő máriaremetei templomnak. A kegyhely máig a Boldogasszony búcsújáróhelye, fő célja az ősi Mária tisztelet ápolása és megőrzése.
(forrás: wikipedia)
Kicsit lepukkant kilátó, pedig a kilátás mesés – lenne.
Meseszép, illatos lilaság:)
Wágner Nándor nagyváradi születésű, Japánban elhunyt szobrászművész alkotása a Filozófiai kert, melyben öt szellemi irányzat harmonikus együttélését ábrázolja. A szoborcsoportból három készült, Budapest mellett New Yorknak és Tokiónak is ajándékozott egyet. Az itthonit 2001-ben állították fel a gellért-hegyi Gruber József víztározó tetején elhelyezkedő parkba.(Tokióban 2009-ben, New Yorkban erre még nem került sor)
Ábrahám, Ekhnaton, Jézus, Buddha és Lao-ce egy körgyűrűn helyezkedik el, melynek közepén egy gömb az összekötő kapcsot szimbolizálja. A körön kívül Mahatma Gandhi, Bodhidarma és Assisi Szent Ferenc, akik élete ma is példaértékű.
Innen pár méterre Buda királyfi és Pest királykisasszony szobra áll, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a városra.
A Svábhegyen lévő területet Jókai Mór vásárolta meg 1853-ban. Rengeteg fát és szőlőt is telepített. Az egykori villaépület sajnos már nincs meg, csak a présház, ahol Jókai-emlékszobát alakítottak ki.
