Hosszú időre bezárt a Szépművészeti Múzeum, így csak fotókról gyönyörködhetünk szépségében. 1898-ban írtak ki pályázatot a Szépművészeti Múzeum tervezésére. A megbízást Schickedanz Albert nyerte el, aki a múzeum csarnokait különböző stílusban tervezte meg. Így lett barokk, román és reneszánsz csarnok is. Ez a panoráma még tavaly augusztusban készült, de valahogy elmaradt a publikálás.
Úgy látszik most jött el az ideje, mert az első nyolcon nem készült panorámafotó:)
Ez nem panoráma, de forog:) És persze manuálisan is forgatható mindkét irányban.
A Schossberger-kastély Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült 1883-ban. Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A kastély tíz évig épült. A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint az Ybl Miklós által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. Bukovics a kastélyban alkalmazta a kor technikai vívmányait. A kastélyban van vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést biztosítják. A napfény pedig tükörrel bélelt aknákon jut a kastély mélyébe, a fény a tetőablakokon jut a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti üvegtetőre esik. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti teret.(forrás: wikipédia)
Imádom ezt a kastélyt romosságával együtt, vagy talán éppen azért. Annyi titkot rejt minden kis szeglete. Jó benne lenni, átvenni a hangulatát, meghallani, amit a kopott falak mesélnek. Nagy öröm volt elkészíteni ezt a virtuális túrát.
Ismét Győr, így három új panoráma került a Széchenyi tér mellé.
Loyolai Szent Ignác bencés templom
Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű. A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.(wikipédia)
Széchényi Múzeumpatika
A Széchényi Patikamúzeum a volt jezsuita gyógyszertárban működik. Mivel névadója Széchényi György győri püspök, ezért – bár a Széchenyi téren található – a neve helyesen Széchényi Patikamúzeum. A teret uraló Bencés Rendházban 1645-ben alapítottak patikát a jezsuiták, amely az 1700-as évek elejéig működött.Győr város alapításának 700 éves jubileumára felújították, és múzeummá alakították.A mennyezet itáliai ihletésű falfestményei, stukkófigurái, leveles-gyümölcsös díszítményei 1661 és 1667 között készültek. A mennyezeti freskón Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk a „Řosa Mistica” (titkos értelmű rózsa), „Olivia Speciosa” (díszes olajfa), „Myrha Electa” (válogatott mirha), és „Lilium inter spinas” (liliom a tövisek között) freskók között, jelezve a gyógyítási jelképek összefonódását Mária szeplőtelen fogantatásának szimbólumaival. A stukkók a négy évszakot ábrázolják. Különös érték az eredeti bútorzatból megmaradt rokokó stílusú, koronás mór által tartott két szekrény. Itt található ezenkívül I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bronz mozsara 1647-ből. (wikipédia)
Kazinczy utca és Baros Gábor út sarka
A Baross út kellemes sétáló utca, rengeteg üzlettel és étteremmel, és gyönyörű műemléképületekkel. Itt is bőven van még mit fotózni, remélem, majd legközelebb lesz rá idő.
Lechner Ödön halálának századik évfordulójára kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeum. A kiállításon a panorámaképeimet vetítették a falra:) (az első panorámánál klikk a falra). A gyönyörű kiállítás május 31-ig tart nyitva.
