Kovács Ferenc, a kisvárosi faragó
Ezt a kiállítást a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban (Esterházy-palota, Győr) lehetett megtekinteni 2015. február 26. és március 29. között. A művek fölé vitt egérre infók jelennek meg, rákattintva nagyobb méretben láthatóak.
Bálint Endre – A nyolcadik templom
Ezt a fantasztikus kiállítás 2014. február 1. és május 11. között lehetett megtekintetni a Magyar Nemzeti Galériában. A menüsorban az i-re kattintva elolvashatjuk a falszövegeket (ahol van), a képek fölé vitt egérmutatóra a művek infói jelennek meg, rákattintva pedig nagyobb méretben láthatjuk azokat. A 28. képnél még egy ajtót is kinyithatunk az egérrel:)
Budapest Jazz Club
A budapesti jazzélet központja a BJC, ahol a kiváló koncertek mellett különleges gasztronómiai élményben is lehet részünk.
gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból
Legutóbb ezért a kiállításért mentem le Győrbe. Augusztus 31-ig lehet megnézni, mindenkinek ajánlom, hogy ki ne hagyja, varázslatos, különleges tárlat.
Gróf Batthyányi Lajos, az első magyar miniszterelnök dédunokája, Vaszary János tanítványa a huszadik századi magyar festészet egyik legkülönlegesebb képzőművésze. Batthyányi Gyula képein a régi arisztokrácia szépségbe, örömmámorba, dekadenciába menekülő élete elevenedik meg. A szalonkultúra és a kuplerájok erotikája éppúgy jelen van sajátos világában, mint a tuniszi, isztambuli miliő egzotikuma, a dél-európai városok mediterrán nyüzsgése. Az izgalmas színvilágú festmények megnyúlt, kecses, az érzéki gyönyörök iránti rajongásban tobzodó figurái mellett a korszak és régebbi korok történelmi személyeivel, eseményeivel is találkozhatunk.
Mind a kiállítás, mind az ez alkalomból megjelenő katalógus a legújabb kutatási eredményeket hivatott bemutatni. Molnos Péter művészettörténész friss Batthyányi-monográfiája (Gróf Batthyány Gyula: Képek egy eltűnt világból) a festővel most ismerkedők és a szakmabeliek számára is sok új információval szolgál.
A rendhagyó, a digitális technikát is alkalmazó tárlatvezetések alkalmával az érdeklődők a festményeken látható férfi és nőalakok életével is megismerkedhetnek. (Forrás: romer.hu)
Győr – harmadszor
Három új panoráma került a korábban készült győri virtuális túrába.
Bazilika
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. (forrás: gyor.hu)
Szódásüveg formájú csobogó
A különleges látványt nyújtó köztéri alkotást Jedlik Ányosnak, a szódavízgyártó készülék feltalálójának tiszteletére állították a tudós-tanár és tudományszervező bencés szerzetesről elnevezett utcában. Szemben vele Győr legszebb barokk szobra, a Frigyláda-szobor áll négyszög alaprajzú talapzaton, sarkain volutás lámpatartókkal, előlapján a Golgotát ábrázoló domborművel. A frigyládán dicsfénysugárban ül egy könyvön Isten báránya, az Agnus Dei. A szobor 1731-ben készült. Tervezője Joseph Emanuel Fischer von Erlach, szobrásza Antonio Corradini.
Története nagyon érdekes. Egy 1729-es, a Széchenyi téri Szent Ignác templomból a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött szökött katonát vett észre a várőrség és elfogta. A dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót, amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki. A győri püspök elégtételt követelt, mire engesztelésül III. Károly király a Frigyláda-szobrot építtette oda, ahol az úrmutató összetört.
A csónakos szoborként ismert alkotás a győri Baross Gábor úton, a sétálóutca közepén, Paulikovics Iván 1997-es alkotása. A helyi legenda szerint aki a csónakban ülő férfialak intim testrészét megérinti, azt szerencse éri a magánéletben. Ezt már csak itthon olvastam, így ez most kimaradt:)
