El Kazovszkij – A túlélő árnyéka
Ismét egy fantasztikus kiállítás, amit már csak február 14-ig lehet megnézni.
El Kazovszkij (1948-2008) a késő XX. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt. Festőként, performerként, díszlettervezőként és – ma már tudjuk – költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, amelynek roppant elevenségét és mélységeit a kortársak is azonnal fölismerték. A Magyar Nemzeti Galéria mintegy 400 művet bemutató kiállítása arra vállalkozik, hogy művészettörténetileg pontosabb képet rajzoljon mindarról, amit El Kazovszkij fájdalmasan korai halálával örökül hagyott. (forrás: MNG)
Kossuth Lajos tér
A Cewe365 játék mai feladata: Nézz fel. Egy vertorama-t akartam csinálni. először egy templomban, de nem volt nyitva, így elmentem a Néprajzi Múzeumban, ahol ugyan már készítettem panorámát pár éve, de ennél a játéknál a friss fotó a lényeg. Ha már ott voltam, készítettem egyet a Kossuth téren is.
Herminamezői Szentlélek-templom
Nem a legideálisabb idő, de épp arra jártam, és a felszerelés is velem volt.
A Kassai téri templom jogelődjét, a Hermina-kápolnát 1856. szeptember 8-án szentelték fel József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina főhercegnő emlékére. A városrész is a főhercegnőről, illetve a kápolnáról kapta a nevét.1919 áprilisában dr. Csernoch János bíboros hercegprímás az Erzsébetvárosi plébániához tartozó Budapest-Herminamezőt önálló plébániai rangra emelte és a vezetésével Mihalovics Zsigmondot bízta meg. A következő években a hívek száma annyira megnövekedett, hogy új, nagyobb templom építését kellett elhatározni. Az 1924-ben plébánossá kinevezett Mihalovics Zsigmond megkezdte a gyűjtést a költségekre, aminek eredményeképpen 1936. szeptember 20-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás jelenlétében megtörtént a templom alapkőletétele a Főváros által adományozott telken. Az építkezés Petrovácz Gyula építészmérnök tervei szerint folyt. A következő év elejére elkészült a huszártorony, nyárra felkerült a toronykereszt, majd november 14-én Serédi Jusztinián felszentelte a templomot. Ekkorra a szemben levő plébániaépület is elkészült.
A neoromán stílusú templom téglahomlokzatán vörös és világos felületek váltakoznak. A főkapu timpanonja a Szentháromság ábrázolását keretezi. A fölötte magasodó torony két oldalán kerek lépcsőtornyok állnak. A bejárat feletti oromzat első szintjén óriási, egyszerű mérműves rózsaablak látható, fölötte tíz négyzetméteres vörös-arany színkompozíciójú mezőn olvasható Szentlélek hét fő ajándéka. (wikipédia)
Sajnos zárva volt, így belül nem tudtam megnézni.
Román Csarnok – Szépművészeti Múzeum
A panorámaképek segítségével bepillanthatnak a múzeum egy, a látogatók elől a II. világháború vége óta elzárt nagy csarnokába, a Román Csarnokba. Felújítása folyamatban, a felvételek három különböző időpontban készültek. Több részletnél lehet infókat találni a kis ikonra kattintva.
A Román Csarnok rendelkezik a múzeum legnagyobb festett falfelületével, mely keresztény ikonográfiai programra épül, figurális-, ornamentális- és heraldikai elemekkel tagolt, valamint magyar szentek és történelmi alakok jelennek meg rajta. A csarnokban látható középkori- és reneszánsz gipszmásolatokat 1902-1910 között rendelte a múzeum vezetése. A Román Csarnok terében 1926-ra valósult meg a gipszmásolatok átgondolt, korszakokra bontott kiállítása, mely 1945-ig állt. A háború alatt mind a csarnok tere, mind a másolatgyűjtemény nagy károkat szenvedett, ezért a látogatók elől elzárták. 1985-ben a csarnok egyik felében háromszintes fém polcrendszert építettek a festmények számára, melyet csak nemrég bontottak el véglegesen. Így nyílik most lehetőség a hányatott sorsú Román Szárny teljes felújítására és a gipszgyűjtemény restaurálására is.
gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból
Erről a kiállításról egy májusi bejegyzésben már szó volt, akkor viszont még csak egy panorámát mutattam meg a kiállításból. Most a teljes anyag megtekinthető, pár kivétellel minden képre rá lehet kattintani, és vannak érdekes videók is. Sajnálhatja, aki kihagyta, de talán ez a virtuális túra is visszaad valamit a csodálatos és izgalmas kiállítás hangulatából.
Gróf Batthyányi Lajos, az első magyar miniszterelnök dédunokája, Vaszary János tanítványa a huszadik századi magyar festészet egyik legkülönlegesebb képzőművésze. Batthyányi Gyula képein a régi arisztokrácia szépségbe, örömmámorba, dekadenciába menekülő élete elevenedik meg. A szalonkultúra és a kuplerájok erotikája éppúgy jelen van sajátos világában, mint a tuniszi, isztambuli miliő egzotikuma, a dél-európai városok mediterrán nyüzsgése. Az izgalmas színvilágú festmények megnyúlt, kecses, az érzéki gyönyörök iránti rajongásban tobzódó figurái mellett a korszak és régebbi korok történelmi személyeivel, eseményeivel is találkozhatunk.
Mind a kiállítás, mind az ez alkalomból megjelenő katalógus a legújabb kutatási eredményeket hivatott bemutatni. Molnos Péter művészettörténész friss Batthyányi-monográfiája (Gróf Batthyány Gyula: Képek egy eltűnt világból) a festővel most ismerkedők és a szakmabeliek számára is sok új információval szolgál.
A rendhagyó, a digitális technikát is alkalmazó tárlatvezetések alkalmával az érdeklődők a festményeken látható férfi és nőalakok életével is megismerkedhetnek. (Forrás: romer.hu)
